A legújabb műholdfelvételek megerősíteni látszanak azt az állítást, amelyet Ukrajna alig egy nappal korábban tett közzé, miszerint súlyos károkat okoztak az Ivan Hursz katonai hírszerzőhajóban.
Közzétették az első műholdképeket a szevasztopoli kikötőből, az elsőt, amely azután készült, hogy Ukrajna azt állította, a támadása során két Ropucsa-osztályú deszanthajót is eltalált.
Grant Shapps brit védelmi miniszter az X-en reagált arra a hírre, hogy Ukrajna Storm Shadow cirkálórakétái állítólag újabb két Ropucsa-osztályú deszanthajót rongáltak meg.
A közösségi médiában jelentek meg az első felvételek Szevasztopolról azt követően, hogy az éjszaka folyamán Ukrajna Storm Shadow/SCALP-EG cirkálórakétákkal (valójában robotrepülőgépekkel) támadta a Krím félszigetet.
Ukrajna rakétákkal támadta a Krím félszigetet szombaton késő este. Orosz közlés szerint légvédelmük több mint tíz ukrán rakétát semmisített meg, de anyagi kár és személyi sérülés is történt. Felvételek szerint egy Storm Shadow rakéta hatalmas robbanással becsapódott Szevasztopolban.
Németország vádak kereszttüzébe került azután, hogy Olaf Scholz kancellár felfedte: brit katonák segítik az ukrán erőket a hosszú hatótávolságú Storm Shadow robotrepülőgépek indításában - tudósított a The Telegraph.
Igazán ciki hibának köszönhetően vesztette el az orosz haderő egy Sz-350-es légvédelmi rakétarendszer rakétaindító járművét: a jármű kezelői rámentek egy korábban orosz katonák által telepített aknamezőre Luhanszk megyében.
A közösségi médiába került fel egy felvétel, amely a lehető legkiválóbban mutatja meg, hogy mennyire tehetetlenek a légvédelmi rendszerek az orosz-ukrán háborúban bevetett robotrepülőgépekkel szemben.
A DeepState tette közzé az első műholdfelvételeket a Krím-félszigeten található Belbek repülőtérről, amelyet még január végén ért ukrán légicsapás.
Ukrán csapás érte szerdán a Belbek repülőteret a megszállt Szevasztopolban, a Krím félszigeten – írja az Institute for the Study of War (ISW) jelentése.
Olekszij Nejizspapa, az ukrán haditengerészet vezetője a Sky Newsnak adott interjújában elárulta, mi hiányzott eddig az ukrán győzelemhez, és min kéne változtatni ahhoz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút.
A német kormány hónapok óta dilemmázik azon, hogy küldjön-e Taurus nagy hatótávolságú rakétákat az ukrán haderőnek: állítólag maga Olaf Scholz kancellár képezi a fő ellenállást a fegyverek átadásával kapcsolatosan, félve attól, hogy az ukránok a Krími hidat fogják támadni velük. London most „mentőövet” dobott Berlinnek: felajánlották, hogy átveszik a Taurusokat Németországtól és cserébe hasonló képességű Storm Shadowkat küldenek Ukrajnának.
Emmanuel Macron francia államfő kedd este bejelentette, hogy februárban Ukrajnába utazik, és negyven új SCALP közepes hatótávolságú rakétát és több száz bombát ad át a kijevi kormánynak.
Ukrajna számára kritikus fontosságú lenne, hogy a Nyugat fenntartsa az olyan, nagy hatótávolságú rakéták utánpótlását, mint a Storm Shadow, de a NATO-tagállamok hadiipari képességében nem látható érdemi termelékenység-növekedés – írja friss elemzésében a Sky News katonai szakértője, Sean Bell.
Orosz véleményvezérek arra buzdítják a moszkvai védelmi minisztériumot, hogy szállítson nagy hatótávolságú hajó elleni rakétákat a jemeni húsziknak, hogy kilőhessék a brit HMS Diamond hadihajót, amely a Vörös-tengeren teljesít szolgálatot – írja a Pravda.
2023 volt az orosz-ukrán háború első teljes éve. Bár a frontvonalakon nem következett be igazán nagy változás idén, a két hadsereg – különösen az ukrán fegyveres erők, köszönhetően nyugati szövetségeseik támogatásának – rengeteg új platformot vetett be a másik legyőzésére. Cikkünkben azokat az „új” eszközöket igyekeztünk összeszedni, amelyek lehetőséget kaptak a képességeik bemutatására a harctereken. Az alábbi listán azokat tekintettük új eszközöknek, amelyek korábban nem jelentek meg az orosz-ukrán háborúban – így felkerült a listára az az M2 Bradley is, amely már több, másik konfliktusban bizonyított.
Bergyanszk, Luhanszk, Szevasztopol, Kercs. Mind olyan településnevek, amelyek a megszállt Ukrajna területén találhatók, és a közelmúltban kapcsolódott hozzájuk olyan esemény, amikor a Nyugatról kapott fegyverek segítségével súlyos csapást mértek az orosz hadseregre. De mit jelent ez Oroszországra nézve, és meddig mehet el Ukrajna?
Megérkezett az első közeli kamerafelvétel az orosz Karakurt-osztályú „Askold” hadihajó elleni ukrán csapásról, illetve a fényképes bizonyítékok arról, mekkora károkat szenvedett ténylegesen a korvett.
Megérkeztek az első műholdfelvételek a kercsi Zaliv hajógyárról, amelyet a hétvégén súlyos ukrán légicsapás ért, és egyes információk szerint megsemmisült, vagy legalábbis megrongálódott az orosz flotta egyik új építésű hajója.
Megérkeztek az első felvételek a bergyanszki repülőtér elleni éjszakai ukrán csapásról, az orosz közösségi térben közzétett felvételekből pedig egyre inkább úgy tűnik, valóban az Egyesült Államok által átadott ATACMS közepes hatótávolságú rakétát használták az ukrán fegyveres erők.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
